A jazztrombitás a Debreceni Tavaszi Fesztiválon mutatja be új szólólemezét.

A Debreceni Tavaszi Fesztivál kiemelt programjaként hallhatja a közönség Barabás Lőrinc új, „22” című szólólemezét. A Kölcsey Központban április 5-én, pénteken este lesz hallható a koncert. A zenészt a közelgő est kapcsán kérdeztük a részletekről.

Mi a 22, és milyen gondolatokkal készülsz a cívisvárosba?

A 22 az egyik darabom címe, amely a lemez címadó dala lett. 2022-ben írtam, szóló zongorára. Már több alkalommal játszottam Debrecenben a kvartettel, és a szóló szettemmel is. Mindig nagy örömmel megyek. Örülök, hogy ezt az új anyagot is bemutathatom a helyi érdeklődőknek.

Legtöbbször a Debreceni Bor- és Jazznapokon játszottunk, ott mindig nagy, lelkes és nyitott közönség fogadott minket. A helyszín is inspiráló.

A világhírű japán jazztrombitás, Takuya Kuroda nemrég lélekkel teli játéknak nevezte az új anyagot. Milyen személyes és művészi inspirációk hatására született meg a „22”?

A covid megtorpanásra késztette a világot. Talán ez is benne van ebben a lemezben. Elkezdett érdekelni a zongora mint hangszer, és az új lemezen nagyon dominánsan van jelen. a 11 számból csak négyben trombitálok, a zongora nagyobb szerepet kap, mint a trombita.

Ez a lemez egy lassú hangvételű, befelé forduló zene. Szeretek új vizekre evezni zeneileg. De ez leginkább ösztönösen, és nem tudatosan alakul így. Most ez a zene született bennem, így ilyen lett ez az album.

A napokban közzétett tavaszi turné dátumok alapján a szóló és a kvartett formációt is hallhatja a közönség. Vélhetően más-más repertoár illeszkedik a különböző fesztiválokra és találkozókra, amelyekre hivatalos vagy/vagytok. Másképpen készülsz fel lélekben is attól függően, hogy kiknek zenélsz majd a színpadon?

A szóló szettem és a kvartett nagyon más hangulatúak, már csak a felállásból fakadóan is. Számomra teljesen más élmény egyedül zenélni, mint zenész társakkal együtt. A két felállás repertoárja is különböző, most már elég nagy anyag van mindkettőhöz. Az, hogy klubban vagy fesztiválon, beltéren, vagy szabad ég alatt játszunk, mind-mind alakítják, hogy milyen műsorral készülünk.

A debreceniek az augusztusi Bor- és Jazznapokon egy hétig hallhatnak élő dzsesszt a nagyerdei színpadokon. A rajongók között örök kérdés, hogy kell-e értenie a dzsesszhez a hallgatóságnak, vagy elég, ha „csak” beengedi a zenét. Ez a műfaj mindenkié?

Szerintem a zenét, vagy különböző stílusokat nem lehet kisajátítani. Enyém, tied, miénk… ennek így nem látom értelmét. A zene egy absztrakt művészeti forma. Ugyanaz a zene más és mást jelent ennek, vagy annak az embernek, és ez szerintem így van jól. Vannak zenék, amik nagyobb figyelmet, odafigyelést, elmélyedést követően több élményt, értéket adnak a hallgatónak. Az, hogy valaki hallgatóként megteszi-e ezeket a lépéseket a zene irányába, vagy nem, az mindenkinek a saját döntése.