Élő közvetítés a Kölcsey Központ Nagyterméből
Online jegyár: 1000 Ft
Műsor:
Beethoven: 4. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58.
Mozart: g-moll szimfónia, Nr. 25. K 183.
Közreműködik:
Ránki Dezső – kétszeres Kossuth- és Liszt díjas zongoraművész
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kollár Imre
A szinte minden műfajban remekműveket alkotó Beethoven számára – a zenekar mellett – talán a zongora nyújtotta a legszélesebb, legmélyebb kifejezési lehetőséget. Harminckét zongoraszonátája, egyéb szólódarabjai, kamarazenei alkotásai mellett öt zongoraversenyt komponált, melyek a klasszikus repertoár állandó részét képezik. Az 1807-ben bemutatott negyedik, G-dúr hangnemű versenyművének ajánlása Habsburg-Lotharingiai Rudolf olmützi hercegérseknek szól. Első előadásán Beethoven személyesen játszotta a zongoraszólamot. Bár ma a legnépszerűbb klasszikus versenyművek egyike, a szerző halála után jó ideig nem tűzték műsorra. Más, hasonló sorsú alkotásokhoz hasonlóan Mendelssohn volt az, aki 1836-ban újra megszólaltatta a Gewandhaus zenekar koncertjén. A hagyományok jegyében, három tételben megfogalmazott darab kezdete meglepetéssel szolgál, mivel nem a szokásos zenekari bevezetővel indul, hanem a zongora öt ütemes monológjával. A nyitótétel egyébként súlyos, vivódó karakterű zene, melyet sokkal inkább a személyes hangvétel, mint a csillogó virtuozitás jellemez. A második, Andante con moto tétel egy intenzív párbeszéd a szólóhangszer és a zenekar között, melynek során – egyes feltevések szerint – Beethoven Orpheus figuráját idézte meg. A záró Rondó pergő vidámságával a versenymű hangulati feloldását hozza el. Érdekesség, hogy bár Beethoven két kadenciát is komponált a G-dúr zongoraversenyhez, mégis sok zeneszerző-zongorista pályatársa – köztük Brahms, Clara Schumann, Feruccio Busoni, Hans von Bülow, Saint-Saëns, Anton Rubinstein – is megtette ezt.
Mozart korai g-moll szimfóniáját a későbbi, 550-es számú g-moll szimfóniától való megkülönböztetés miatt „kis g-moll” szimfóniaként is szokták nevezni. A jelző dacára a műfajban ez Mozart első igazán nagy munkája. 1773-ban, közvetlenül bécsi utazása után komponálta Salzburgban. Az 1760-70 évek fordulóján Haydn és a Bécsben működő Vanhal is több, jellegzetes, tónusuk miatt utólag Sturm und Drang szimfóniának nevezett darabot komponált, melyek minden bizonnyal hatottak a 17 éves Mozartra. A kompozíció jelenkori népszerűségéhez nagyban hozzájárult Milos Forman Amadeus című filmje is, melynek nyitóképsorai alatt az első tétel jellegzetes, szenvedélyesen zaklatott főtémája szólal meg.
Jegyvásárlás: https://online-kodalyfilharmonia.jegy.hu/#/event/ut-a-feny-fele/6f549e15-efb4-4537-b0b5-302145fc2477