Kiállítás a 100 éve született Fábri Zoltán filmrendező festményeiből, dokumentumaiból
„Kézbevettem megint az ecsetet. Létrejött egy csomó kép. S most olyan, mintha nem is lett volna közben semmi…” Fábri Zoltán
Kevesen tudják, hogy a háromszoros Kossuth-díjas és kétszer Oscar-díjra jelölt legendás filmrendező eredetileg festőművésznek készült. Három évet járt a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Réti István tanítványa volt. A mester a fiatal növendéket harmadéves korában tanársegédjéül kérte fel. Ő azonban – mentora számára váratlanul – nem élt a megtisztelő lehetőséggel, átjelentkezett a Filmművészeti Főiskolára. Ami ezután következett, az mára az egyetemes filmtörténet része.
Fábri, élete utolsó évtizedében, a világtól visszavonultan ismét ecsetet vett a kezébe.
A kiállításon, mely a filmrendező hagyatékának gondozója, az unoka Fábri Péter jóvoltából jött létre, azok az expresszív alkotások szerepelnek, amelyeket a művész a háború, a fasizmus, a holokauszt és általában az emberi erőszak témájában készített. Ezek tulajdonképpen a rendezői életmű meghosszabbításának tekinthetők, hiszen, akárcsak filmjeinek jó része, festményei is az ember embertelensége ellen emelnek szót.
Főbb filmjei: Körhinta (1955); Hannibál tanár úr (1956); Édes Anna (1958); Két félidő a pokolban (1961); Húsz óra (1964); Isten hozta, őrnagy úr! (1969); Az ötödik pecsét (1976); Magyarok (1977).
A tárlatot filmvetítések, műhelybeszélgetések egészítik ki.
A kiállítás ingyenesen látható, naponta 9-18 óráig, esti rendezvények idején 19 óráig a Kölcsey Központ nyitvatartási idejében. (A kiállítás november 15-19. között a Kölcsey Központ zártkörű rendezvénye miatt nem látogatható.)
